Originally published in Élet és Tudomány, N. 44, November 2, 2001, Budapest.
Posted on the Web on Jan 30, 2002. http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0144/14.html.

ELBESZÉLÔ MÛVÉSZET
 

A COLI-BACILUS MINT MÛVÉSZI ESZKÖZ, AVAGY ÁTÍRHATÓ-E A TEREMTÉS SZÖVEGE?


 
A mûvészet avantgard törekvései mindig is a vállalkozó szellemûekhez szóltak. Ennyi meghökkentõ fordulattal azonban talán még sosem találta szembe magát a saját korának alkotásaira kíváncsi közönség. És ha egy-egy mû értékét illetõen kételyek merülnek is fel a konzervatívabb szemlélõben, mindenképpen figyelemre méltók, hiszen nagyon sokat elárul egy korról, mi ihleti meg a mûvészeit.
 
Mikor egy elõkelõ galériában a látogató egy sötét kis szobába téved, amelynek közepén egyetlen Petri- csésze árválkodik, talán csalódottan továbbmegy. Ha közelebb hajolva észreveszi, hogy a Petri-csészében különbözõ színnel fluoreszkáló baktériumtelepek tenyésznek, a dolog kezd érdekesebbé válni. Ha pedig tekintete a —mûalkotás" feliratára téved, kiderül, hogy valami egészen különös vállalkozásnak lehet tanúja: a jelentéktelennek látszó baktéri- umok ugyanis éppen a bibliai Teremtés könyvének szövegét írják át... 
Bármilyen hihetetlennek hangzik is, tulajdonképpen valóban ez történik a chicagói Eduardo Kac Genesis címû mûvében (www.geneart.org/kac.htmés www.ekac.org/geninfo), amelyet elõször egy New York-i galériában mutattak be, késõbb pedig vándorkiállításként az Egyesült Államok számos más városába is eljutott. A magát —genetikai mûvész"- ként aposztrofáló Kac biológusok közremûködésével egy olyan gént juttatott be baktériumokba, amelynek DNS-szekvenciáját a bibliai Teremtés könyve (angolul Genesis) egyik sora határozta meg —... és uralkodjék [az em- ber] a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó- mászó mindenféle állatokon." A —fordítás" a következõképpen történt: a szöveget elõször morzejelekre írták át, majd a kapott pontokat, vonalakat, betûközöket és szóközöket rendre C, T, G és A betûknek, azaz a DNS szekvenciáját meghatározó négyféle molekulának (a citozinnak, timidinnek, guaninnak és adeninnek) feleltették meg. Az így kapott szekvencia alapján készítették el a —genezis-gént", amelyet plazmidok segítségével a molekuláris biológusok jól ismert —kísérleti nyulaiba", az Escherichia coli baktériumokba juttattak be.A gén mûködõképesnek bizonyult; a baktériumokban egy új fehérje szintetizálódott, amely a természetben ugyan nem fordul elõ, de a normális életfolyamatokat nem zavarta. A lényeg azonban csak ezután következett. Minden alkalommal, amikor valaki Kac weboldalára (www.ekac.org) látogat, a baktériumokat UVfényimpulzus világítja meg, amely hatás mutációkat idézhet elõ DNS-ükben. 
 
Kac idõrõl idõre megvizsgáltatja a baktériumokba bevitt gén szekvenciáját, amelyet visszafordítva morze- jelekre, majd angol nyelvre a mutációk következtében a Teremtés szavai megváltoznak. A szómutációk természetesen általában értelmetlenek, néha azonban elõfordult értelmes változás is, mint például a fowl (madár) helyett létrejött foul (csúnya, hibás). 
Hogy a látogató mindebbõl láthasson is valamit, Kac egy mikroszkópra szerelt videókamera segítségével kivetítette a Petricsésze mit sem sejtõ lakóit a genezis-szoba egyik falára. A —genezis-baktériumok" szabad szemmel is felismerhetõk, ugyanis a —genezis-génen" kívül azt az utóbbi idõben népszerûvé vált gént is beépítették genomjukba, amely egy UV-fényben kéken fluoreszkáló fehérje szintéziséért felelõs. A Petri-csészébe ezen kívül olyan, egyébként —normális" baktériumok kerültek, amelyek viszont sárgán fluoreszkálnak. A társaságot tovább színesítheti, ha a különbözõ baktériumok átadják egymásnak plazmidjaikat (ami baktériumok körében egyébként gyakori jelenség). Ilyenkor egy zölden fluoreszkáló (a kéken és sárgán fluoreszkáló fehérjét egyaránt elõállító), és egy egyáltalán nem fluoreszkáló baktérium jöhet létre. Ezt a nem mindennapi látnivalót stílszerû aláfestõ zene kiséri: számítógép által DNSszekvenciákra írt dallam, amit Kac —az Új korszak szerenádjának" nevezett el. 
Ha ezt a konstrukciót nem is szintetizálja mindenki mûvészeti élményként, a mûvész gondolatmenete nyilvánvaló, és folytatható. A kiválasztott bibliai részlet az ember Isten által megszentelt hatalmát, felsõbbrendûségét fogalmazza meg a Természet felett, amely még sohasem volt ennyire hátborzongatóan valóságos, és éppen ezért erkölcsileg, sõt most már jogilag is annyira vitatott, mint napjainkban. Súlyos üzenetet hordoz a bibliai szöveg —megváltoztatása" is: azt szimbolizálja, hogy ha nem fogadjuk el a világot olyannak, amilyennek teremtetett, és mindenáron meg akarjuk változtatni, azzal kell számolnunk, hogy az új világban akár a legfontosabb dolgok is értelmüket veszthetik. 

VIG JULIANNA


 Back to Kac Web